Szakkollégiumi kurzusok 2012/13 második szemeszter

Kurzusfelvétel: 2013.02.04-2013.02.08.

Gausz János: A genetika korszakai

Ajánlott biológus, és biológia iránt is érdeklődő hallgatóknak. A kurzussal kapcsolatban érdeklődni Szántó Anitánál  (V/3-as szoba), és Kovács Attila kollégiumi tanárnál lehet

Az előadásokat csütörtökönként 14:00-15:30-ig Gausz János a magasföldszinti nagyteremben tartja. A kurzuson elsősorban nem a "genetika fejlődéstörténetéről" lesz szó, inkább a történelem során a genetikával kapcsolatban felmerülő társadalmi, olykor politikai problémákról, ellentétekről, érdekes történetekről.

kurzuskódok: BBN999E-24

                       BSZV00-23
 A sűrített tematika:
Genetikai megfigyelések Mendel előtt. Mendel felismerései és munkásságának jelentősége. A Mendel törvények újra felfedezése. Weismann és Morgan munkássága és a szerzett tulajdonságok öröklődésének a cáfolata. A mutációk jelentőségének a felismerése és az indukált mutációk előállítása. Az eugenika kialakulása és hatása a genetika fejlődésére. A fajelmélet kialakulása és negatív hatása a genetikára. A neolamarckizmus igazolására tett kísérletek és ezek következményei. A molekuláris genetika kialakulása és az ebből származó Watson-Crick modell jelentősége. A génsebészet módszertani hátterének fokozatos kialakulása. A genom projektek jelentősége. A genetika mai problémái (háziasítás, élőlények klónozása, emberi evolúció stb)

Fejes Zsuzsanna: "Szuverenitás és szuverenitáselméletek. Az Európai Unió tagállamainak szuverenitása.
 (javasolt ÁJTK-s hallgatóknak, etr-ben hirdetve lesz.) Érdeklődni Gömbicz Nándornál lehet (V/17-es szoba)

A kurzus célja 
A kurzus célja az államelméletben és a közjogban is megjelenő, az államiság fogalmához tartozó szuverenitás kérdésének vizsgálata, elméleti és gyakorlati szempontból. A kurzus feltárja a szuverenitás fogalmának megjelenését és változásait az állam (modern nemzetállamok) kialakulásának folyamatában. A szuverenitás elméletekre jelentős hatást gyakorol a XX. században végbemenő globalizáció folyamata, az európai integráció megjelenése és kiteljesedése. A kurzus során megvizsgáljuk az EU államtani jellegét, a hatásköri kérdéseket, valamint az EU és a tagállamok szuverenitásának viszonyát a különböző államtani koncepciók segítségével. (európaizáció, többszintű kormányzás, stb.) A szuverenitás elméleti kérdésein túl a gyakorlati problémák is a kurzus tematikáját képezik, melyekre olvasószemináriumok keretében kerül sor, így pl. vizsgáljuk a volt Jugoszlávia utódállamai elismerésének kérdését és az EU-hoz való viszonyát, az Európában megjelenő etnikai konfliktusok és szeparatista törekvések szuverenitáshoz kapcsolódó problémáit, és kitérünk az európai szinten zajló politikai dilemmákra, euroszkeptikus államtani koncepciókra, valamint az EU jövőjét érintő kérdésekre.

A kurzus témakörei
1.Bevezetés, programismertetés
2.A szuverenitás fogalma, elméletei. A szuverenitás kérdésének megjelenése és változásai az államelméletben. 
3.Szuverenitás, globalizáció, európaizálódás. Szuverén államtól a globális kormányzásig.
4.Az EU államtani jellege. A szuverenitás új határai az EU-ban – szuverenitás vs. szubszidiaritás.
5.Az EU és a tagállamok szuverenitásának kérdése.
6-7Államok keletkezése, megszűnése, új államok elismerése. Államutódlás.
• Jugoszlávia utódállamainak elismerése és az EU (Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia)
• Koszovó elismerésének kérdése
8-9.Etnikai konfliktusok, szeparatista törekvések az EU-ban
• Belga föderáció (nyelvi közösségek) példája 
• Szeparatista törekvések Spanyolországban (Katalónia, Baszkföld, Galícia autonómiája)
10-11. Az EU jövője – az európai kormányzás kérdései
• Az Egyesült Királyság uniós politikájának dilemmái. Brit szuverenitás-koncepció, az együttműködés új keretei
• A kormányzás új formái – gazdasági kormányzás és a politikai reformok alkotmányos keretei
12.Konzultáció

Irodalom
Bódig Mátyás Szuverenitás és joguralom. Demokrácia = Államelmélet: A mérsékelt állam eszméje és elemei II. Alapelvek és alapintézmények. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2002. 89-140. o.
Bodin, Jean: Az államról. Bp. Gondolat, 1983; 
Francis Fukuyama: Államépítés. Kormányzás és világrend a 21. században. Századvég, Bp., 2005.

Tódor Marina: Tanulók és tanulócsoportok megismerése. pedagógiai-pszichológiai gyakorlat
Javasolt felsőéves BA, Bsc-s és MA, Msc-s tanárszakos hallgatóknak. Általánosan művelő óraként lesz meghirdetve, BTK-s és TTIK-s hallgatók is felvehetik. A kurzussal kapcsolatban érdeklődni Varga Bálintnál (1/B szoba) lehet.

 A kurzust az XA0021-70 kódon találjátok az etr-ben. 
A kurzus célja, hogy tanár szakos, vagy tanár szakra készülő hallgatók megismerkedjenek a tanári pályán alkalmazható pszichológiai módszerekkel, eljárásokkal egy szeminárium keretében. A kurzust Tódor Marina iskolapszichológus vezeti.
 A kurzus végzős Ba-s illetve elsős Ma-s tanár szakos, illetve arra készülő kollégisták számára kerül meghirdetésre, ennek értelmében ezt a kurzust az elsősök lehetőleg ne vegyék fel.

Jelentkezni Varga Bálintnál lehet (1-es szoba)

Kovács Attila: Anyagi kultúra, művelődés, szórakozás, szellemi élet az újkori,  kora újkori Magyarországon 
A kurzus az első félévi kurzus folytatása. Az első félévi kurzus témái a XVIII-XIX. századra vetítve. ETR-ben felvehető (kurzuskód: BAVÁL1-396), időpont kedd 18.00-19.30, javasolt bölcsészeknek, az első félévi kurzust teljesítőknek, és mindazoknak, akik érdeklődnek az újkori ember hétköznapi élete iránt. 
Bár a tematika témakörei az első félévi kurzushoz igazodnak, nem előfeltétel az első félév teljesítése, előismeret nélkül is érthető, fogyasztható lesz az egyes órák anyaga. Az óra szakkollégiumi kurzusként bármely kar hallgatója számára felvehető. 

A kurzus leírása

A félév során forrásokra támaszkodva kívánjuk áttekinteni a kora-újkori, újkori Kárpát-medence civilizációs változásait, kitérve az idő és térfelfogás módosulásaira, a fa és állatállomány változásaira, a folyószabályozások következményeire és a technikai civilizáció vívmányainak megjelenésére a közlekedésben és a városi polgár mindennapjaiban. Elemezzük a lakóhely, a lakáskultúra, a divat és öltözködés változásait, a család, az oktatás és a művelődés kora-újkori, újkori helyzetét, megnézzük a szórakozás és a szabadidő eltöltésének lehetséges változatait, szót ejtünk szexualitásról, táplálkozáskultúráról, szőlő és borkultúráról, a legfontosabb betegségekről, az orvostudomány infrastrukturális fejlődéséről, és a társadalmi fegyelmezés és gondoskodás módjairól is.  

Tematika 
1. Éghajlati változások, a természeti környezet átalakulása, természeti csapások az újkori Magyarországon.
2. Folyószabályozás, a fa és állatállomány változásai a XVIII-XIX. századi Magyarországon.
3. Az idő és tér változása, a technikai civilizáció vívmányainak megjelenése a közlekedésben és a szállításban.
4. Öltözködés, divat, a viselkedéskultúra változásai a XVIII-XIX. századi Kárpát-medencében.
5. Család, gyermek, nevelés, születés és halál az újkori Magyarországon.
6. Házasság, női és férfi nemi szerepek, szexualitás, prostitúció az újkori Magyarországon.
7. Betegségek, gyógyítás, a betegellátás infrastruktúrájának kiépülése a XIII-XIX századi Magyarországon.
8. Étkezési szokások, táplálkozás, gasztronómia az újkori Magyarországon.
9. Szőlő és borkultúra, a sörfőzés, a kávé, a tea és a röviditalok fogyasztásának története az újkori Magyarországon.
10. Bűn és büntetés a kora újkori, újkori Kárpát-medencében. A társadalom perifériáján és a törvényen  kívül. Betyárok, bűnözők, csalók és útonállók a polgári Magyarországon.
11. Ünnepnapok, sport, szórakozás a kora újkori, újkori Magyarországon.

Szilassi Péter (a földrajz tanszékcsoport habilitált docense):Az ember a Föld, a Nap és a csillagok.

Időpont szerda 17.00-18.30.

Egyetemi szabadon választott óraként etr-ben bármely karról, bármely szakos hallgató felveheti).

Kurzuskód: XA0021:GBN8417E-1

Lengyel Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia válsága.

Javaslott kurzus Móra szakkollégistáknak

- felvehetik bármilyen szakos elsős és felsőéves hallgatók 

Osztrák-magyar anarchia

A szövegolvasó szeminárium során olyan elméleti és szépirodalmi szövegekkel próbálunk együtt gondolkodni, melyek az Osztrák-Magyar Monarchia válságából és széthullásából keletkező pusztító-anarchisztikus társadalmi-politikai-kulturális energiák elszabadulását ábrázolják.

Tematika

Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. Történelem- és társadalomfilozófiai áttekintés a kelet-európai régió nemzetállamainak XIX. századi és XX. század eleji átalakulásairól és veszedelmes viszonyairól a trianoni békediktátum után. Bibó István a XX. század egyik legfontosabb politikai gondolkodója, az ötvenhatos forradalmi kormány államminisztere volt.

"Párbeszéd" a kiegyezésről: az idézőjel azért indokolt, mert Deák és Kossuth tulajdonképpen semmilyen pontban nem értenek egyet a kiegyezés kérdésében. A történelemoktatás inkább Deák érveire szokott koncentrálni, ezúttal átgondoljuk a legjelentősebb ellenkező állásfoglalást is.

Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem. Bibó a kiegyezést hamis kompromisszumnak nevezi, és jórészt innen eredezteti a magyar politikai kultúra megromlását.

Móricz Zsigmond: Árvácska. A Horthy-korszakban felcseperedő állami gondozottról szóló történet egyedi és manapság kevéssé ismert képet ad a 20-as és 30-as évek Magyarországáról.

Jaroslav Hasek: Svejk (szemelvények). Egy derék katona kalandjai. A Hátországban fejezetből tallózunk.

Hermann Broch: Esch avagy az anarchia. Az alvajárók trilógia második részében a XIX. század végi wilhelminus Németországban találjuk magunkat, a szerző viszont az osztrák irodalom egyik legfontosabb alakja.

Thomas Berhnard: Heldenplatz. A dráma címe a bécsi Heldenplatz-ra (Hősök terére) utal, ahol 1938 március 15-én majdnem milliós osztrák tömeg éltette az Anschluss-t bejelentő Adolf Hitlert. A kedélyes osztrákokat szeretett-gyűlölt szerzőjük emlékezteti erre a dicstelen történeti tényre ötven évvel az eset után.

Thomas Bernhard: Megzavarodás. Egy zaklatott herceg csapongó vádbeszéde az osztrák történelem és kultúra ellen.

A fenti szakirodalom tanulmányokat illetve regényekből részleteket foglal magában.

Jelentkezni lehet Erdélyi Ágnes koll. igazgatónál és Kovács Attila koll. tanárnál. (időpont, kurzuskód  később)

Gazdaságpolitikai alternatívák a mai Magyarországon. Az előző félévi kurzus folytatása, jelenleg szervezés alatt.

Akik már elfogadták meghívásunkat, és ebben a félévben vendégeink lesznek:

Botos Katalin  (a közgazdaságtudományok doktora, a SZTE GTK professzora, PM államtitkár 1990-91), volt tárca nélküli miniszter 1991-1992 (bankszektor fejlesztésért felelős), az Állami Bankfelügyelet első elnöke

Pénzügypolitika, gazdaságpolitika

Chikán Attila (akadémikus, volt gazdasági miniszter 1998-1999, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektora, a Rajk László Szakkollégium igazgatója, elnöke):

A magyar gazdaság versenyképessége

Az előadás után találkozó, közös program a Rajk Szakkollégium képviselőivel

Mellár Tamás (Az MTA doktora, a PTE Közgazdasági Karának professzora, a KSH volt elnöke, az ENSZ Statisztikai Bizottságának volt elnöke)

Gazdaságpolitika makroszemléletben

Urbán László (A MNB volz igazgatója, az OTP Bank volt vezérigazgató helyettese, az EBRD igazgatótanácsának tagja, az Együtt 2014 gazdasági szakértője): Az állam szerepe a gazdaságirányításban

akiknek meghívását még tervezzük:

Róna Péter  a J. Henry Schroders bank volt elnök-vezérigazgatója, az ELTE címzetes egyetemi tanára, az Oxfordi Egyetem Blackfriars College gazdaságtörténeti vendégkutatója, az LMP gazdasági tanácsadója

Török Ádám ( akadémikus, a Költségvetési Tanács Tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke)

 Javasolt felvenni GTK-s, és a mai magyar gazdaság iránt érdeklődő hallgatóknak. 

Móra Akadémia
Volt mórás tudósok, egyetemi oktatók, közéleti és média szereplők előadásai. (kéthetente)
Móra Akadémia hallgatók
Mórás hallgatók előadásai, kutatómunkáik bemutatása. (kéthetente, tematikusan)

Szőlő és bor, szőlészet, borászat a Kárpát-medencében. 
A téma széleskörű feldolgozására törekszünk, a történetiségtől a borvidékek bemutatásán át a technológiáig, borturizmusig. Az elméleti előadások közé pince- és kutatóintézet látogatást, borkóstolót is szerveznénk.
Tervezett előadók: Csoma Zsigmond, Simon András, Mód László, Kis Attila, Varga Zoltán

Javasolt felvenni bármely karról (etr-ben nem lesz meghirdetve)

Kortárs magyarországi és erdélyi irodalom (előadók, időpontok rövidesen)