A szakkollégium irányítása, és önkormányzata.

A közel 50 éves múltra és nagy hagyományokra visszatekintõ Móra Ferenc Kollégium 2011-ben vált szakkollégiummá, SZMSZ-ét a szakkollégium Közgyûlése 2011 õszén fogadta el, amit 2012 májusában az SZTE szenátusa is megerõsített. 2013-ban SZMSZ-ünket az elmúlt két év tapasztalatait, a mûködésbõl fakadó tanulságokat figyelembe véve, a szakkollégiumi Minõsítést Segítõ Bizottsággal (MSB) konzultálva, a Szakkollégiumi Charta változásaihoz is igazodva a Közgyûléssel elfogadtatva módosítottuk, jelenleg a csatolt SZMSZ-ünk a hatályos.

A Móra Ferenc Szakkollégium a Szegedi Tudományegyetem intézményeként mûködik, de belsõ tartalmi munkájának meghatározásában, szakmai és kulturális preferenciáinak kialakításában autonóm módon dönthet és cselekedhet.

A Szakkollégium mûködése önkormányzatiságon alapul, legfõbb szerve a szakkollégiumi Közgyûlés (továbbiakban: Közgyûlés).  A Közgyûlés évente kétszer, a tanév elején és a második félévi szorgalmi idõszakban ül össze. Szavazati joggal rendelkezõ tagjai: a Szakkollégium tagjai, a Szakkollégium igazgatója és a Szakkollégium tanára. A Közgyûlés hatáskörérõl lásd SZMSZ IV/2/A pont.

A szakkollégium operatív testülete a szakkollégisták által demokratikusan - a hatályos Választási Szabályzat alapján - választott széleskörû (igazgatási, szakmai, pénzügyi) irányítási jogosultságokkal rendelkezõ Kollégiumi Bizottság. A Kollégiumi Bizottságot 9 hallgató, az igazgató és a kollégiumi tanár alkotja, az üléseken valamennyien egy-egy szavazati joggal rendelkeznek. A Kollégiumi Bizottság hallgatói tagjai közül titkárt és titkárhelyettest választ. Az üléseken a Szakmai Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet. A Kollégiumi Bizottság irányítja a jogszabályokból és más rendelkezésekbõl a szakkollégiumra háruló feladatok végrehajtását, egyetértési jogot gyakorol az igazgató, a tanár és a seniorok kinevezésénél, döntési jogot gyakorol a szakkollégisták felvételénél és elbocsátásánál, felügyeli a szakkollégium házirendjének és egyéb szabályzatainak betartását. A Kollégiumi Bizottságról lásd részletesebben az SZMSZ IV/2/B pontját.

A Szakmai Bizottság a Szakkollégium szakmai, tudományos ügyeiért felelõs testülete. A Szakmai Bizottság öt tagját a Közgyûlés az aktív szakkollégisták közül a tanév elején megtartandó ülésén - titkos szavazás útján - választja meg. A Szakmai Bizottság hatáskörébe tartozik többek között a Szakkollégiumban folyó szakmai munka koordinálása, a szakmai- és idegen nyelvi kurzusok, valamint elõadások- és elõadássorozatok elõkészítése és lebonyolításának koordinálása, a szakkollégisták szakkollégiumi kötelezettségeinek meghatározása és ellenõrzése. Részletesebben lásd SZMSZ IV/6 pontja. A Szakmai Bizottság munkáját kurzusfelelõsök segítik, akik javaslatot tesznek a meghívandó oktatók személyére, folyamatosan konzultálnak a tanárokkal, közvetlen kapcsolatban vannak a kurzusokra járó hallgatókkal.

Mivel az ország talán legnagyobb létszámú szakkollégiuma vagyunk, indokolttá vált az aktív és passzív szakkollégiumi státusz megkülönböztetése. A Szakkollégium aktív tagja az a Szakkollégiumba felvételt nyert, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelékezõ hallgató, aki maradéktalanul teljesíti a Szakmai Bizottság által meghatározott követelményeket. (kurzusteljesítés, beszámoló félévente stb..)

A Szakmai Bizottság ugyanakkor a szakkollégistát - egyéb szakmai, tudományos vagy különösen méltányolható indokok alapján - kérelmére az adott félévre mentesítheti kurzusteljesítési kötelezettségei alól (ilyen indokok lehetnek a megváltozott szociális körülmények, külföldi ösztöndíj, hosszabb tanulmányút, tanulmányi kötelezettségek koncentrálódása, TDK munka stb.. ).  A kérelmet írásban, a kurzusfelvételi idõszak végéig kell benyújtani a Szakmai Bizottsághoz. A mentesített hallgató passzív státuszba kerül, ez jogait tekintve hátrányt nem jelent, de a szakkollégistának maximum két passzív féléve lehet. A szakkollégiumi tagnévsorban csak az aktív tagokat tüntettük fel, megjelölve az általuk teljesített vagy felvett kurzust. A kérvények elbírálásánál a Bizottság figyelembe veszi, hogy passzív hallgatók száma nem haladja meg az aktív hallgatók 20 százalékát.

 

Felvételi és elbocsátás a szakkollégiumból

A szakkollégisták felvételérõl, a Szakmai Bizottság javaslatait és véleményét figyelembe véve, a szakkollégisták által demokratikusan választott Kollégiumi Bizottság dönt.

A leendõ elsõévesektõl a Szakmai Bizottság motivációs levelet kér, amelyben a leendõ szakkollégisták feltüntethetik szakmai érdeklõdési körüket, eddigi eredményeiket, kifejthetik a szakkollégiummal kapcsolatos elvárásaikat, és leírhatják, hogy miért szeretnének a szakkollégiumi közösség tagjaivá válni. A felvételi elbírálásánál a motivációs levél  mellett  fontos szempont az egyetemi felvételin elért pontszám (általában a 400 pont feletti eredmény jó esélyt nyújt a bejutásra). Az országos középiskolai szakmai versenyeken kiemelkedõen szereplõ hallgatók elõnyt élveznek a felvételi eljárás során, az OKTV-n döntõbe jutó hallgatók automatikusan felvételt nyernek.  (A szakkollégiumba való túljelentkezés az utóbbi két évben 3-szoros volt)

A felsõéves hallgatók esetében a Szakmai Bizottság értékeli a jelentkezõ hallgatók szakmai munkáját, tudományos tevékenységét, és javaslatot tesz a Kollégiumi Bizottságnak. A Kollégiumi Bizottság a szakmai, tudományos és közösségi tevékenység mellett a tanulmányi átlagot, és indokolt esetben a szociális körülményeket is figyelembe veszi a felvételi bírálatánál.  Az alapozó kurzust nem teljesítõ felsõéves jelentkezõk esetében a Szakmai Bizottság szóbeli meghallgatást kezdeményezhet.

A szakkollégista szakkollégiumi tagsága megszüntethetõ, ha a meghatározott minimális követelményeket nem teljesíti, illetve ha tanulmányi átlaga az utolsó két félév átlagában jelentõsen romlik, vagy ha a két félév alatt nem teljesít 30 kreditet. A tagság megszüntetésérõl a Szakmai Bizottság elõterjesztése után a Kollégiumi Bizottság dönt.             

 

Infrastukturális adottságok

Infrastrukturális adottságaink megfelelõek.  Rendelkezünk egy 120 fõs nagy elõadóteremmel, 25 fõ befogadására alkalmas szakelõadóval, 3 szakszemináriumi teremmel, filmklubok számára kis mozi teremmel, folyóirat olvasóval (ahol a Magyarországon megjelenõ szinte valamennyi társadalomtudománnyal foglalkozó és mûvészeti szakfolyóirat megtalálható), önálló rádió és videó stúdióval, valamint egy 11ezer kötetes, szisztematikusan fejlesztett, szakszerûen mûködtetett szakkollégiumi könyvtárral.

Terveink között szerepel a közeljövõben nyelvi stúdió kialakítása. A szakkollégium ezen kívül rendelkezik tornateremmel, sportpályával, valamint kb. 50 fõ befogadásra alkalmas kávézóval, amely kiválóan alkalmas kötetlenebb beszélgetések, vitaestek megrendezésére.

A nyolcvanas évek közepétõl elõadásaink, szakmai beszélgetéseink hanganyagát rögzítettük, a több száz órás hangarchívum digitalizálása is megtörtént. A társadalomtörténeti és kultúratörténeti szempontból is rendkívül értékes anyag feldolgozása és közlése rövidesen megtörténik, és a szakkollégiumi füzetek megfelelõ számai alatt lát majd napvilágot.