|
||||||
|
A szakkollégium irányítása, és önkormányzata. A
közel 50 éves múltra és nagy hagyományokra visszatekintõ Móra Ferenc Kollégium
2011-ben vált szakkollégiummá, SZMSZ-ét a szakkollégium Közgyûlése 2011 õszén
fogadta el, amit 2012 májusában az SZTE szenátusa is megerõsített. 2013-ban
SZMSZ-ünket az elmúlt két év tapasztalatait, a mûködésbõl fakadó tanulságokat
figyelembe véve, a szakkollégiumi Minõsítést Segítõ Bizottsággal (MSB)
konzultálva, a Szakkollégiumi Charta változásaihoz is igazodva a Közgyûléssel
elfogadtatva módosítottuk, jelenleg a csatolt SZMSZ-ünk a hatályos. A
Móra Ferenc Szakkollégium a Szegedi Tudományegyetem intézményeként mûködik, de
belsõ tartalmi munkájának meghatározásában, szakmai és kulturális
preferenciáinak kialakításában autonóm módon dönthet és cselekedhet. A
Szakkollégium mûködése önkormányzatiságon alapul, legfõbb szerve a
szakkollégiumi Közgyûlés (továbbiakban: Közgyûlés). A Közgyûlés évente kétszer, a tanév elején és
a második félévi szorgalmi idõszakban ül össze. Szavazati joggal rendelkezõ
tagjai: a Szakkollégium tagjai, a Szakkollégium igazgatója és a Szakkollégium
tanára. A Közgyûlés hatáskörérõl lásd SZMSZ IV/2/A pont. A
szakkollégium operatív testülete a szakkollégisták által demokratikusan - a
hatályos Választási Szabályzat alapján - választott széleskörû (igazgatási,
szakmai, pénzügyi) irányítási jogosultságokkal rendelkezõ Kollégiumi
Bizottság. A Kollégiumi Bizottságot 9 hallgató, az igazgató és a kollégiumi
tanár alkotja, az üléseken valamennyien egy-egy szavazati joggal rendelkeznek.
A Kollégiumi Bizottság hallgatói tagjai közül titkárt és titkárhelyettest
választ. Az üléseken a Szakmai Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt
vehet. A Kollégiumi Bizottság irányítja a jogszabályokból és más
rendelkezésekbõl a szakkollégiumra háruló feladatok végrehajtását, egyetértési
jogot gyakorol az igazgató, a tanár és a seniorok kinevezésénél, döntési jogot
gyakorol a szakkollégisták felvételénél és elbocsátásánál, felügyeli a
szakkollégium házirendjének és egyéb szabályzatainak betartását. A Kollégiumi
Bizottságról lásd részletesebben az SZMSZ IV/2/B pontját. A
Szakmai Bizottság a Szakkollégium szakmai, tudományos ügyeiért felelõs
testülete. A Szakmai Bizottság öt tagját a Közgyûlés az aktív szakkollégisták
közül a tanév elején megtartandó ülésén - titkos szavazás útján - választja
meg. A Szakmai Bizottság hatáskörébe tartozik többek között a Szakkollégiumban
folyó szakmai munka koordinálása, a szakmai- és idegen nyelvi kurzusok,
valamint elõadások- és elõadássorozatok elõkészítése és lebonyolításának
koordinálása, a szakkollégisták szakkollégiumi kötelezettségeinek meghatározása
és ellenõrzése. Részletesebben lásd SZMSZ IV/6 pontja. A Szakmai Bizottság
munkáját kurzusfelelõsök segítik, akik javaslatot tesznek a meghívandó oktatók
személyére, folyamatosan konzultálnak a tanárokkal, közvetlen kapcsolatban
vannak a kurzusokra járó hallgatókkal. Mivel
az ország talán legnagyobb létszámú szakkollégiuma vagyunk, indokolttá vált az
aktív és passzív szakkollégiumi státusz megkülönböztetése. A Szakkollégium aktív tagja az a Szakkollégiumba
felvételt nyert, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelékezõ hallgató, aki
maradéktalanul teljesíti a Szakmai Bizottság által meghatározott
követelményeket. (kurzusteljesítés, beszámoló félévente stb..) A Szakmai
Bizottság ugyanakkor a szakkollégistát - egyéb szakmai, tudományos vagy különösen
méltányolható indokok alapján - kérelmére az adott félévre mentesítheti
kurzusteljesítési kötelezettségei alól (ilyen indokok lehetnek a megváltozott
szociális körülmények, külföldi ösztöndíj, hosszabb tanulmányút, tanulmányi
kötelezettségek koncentrálódása, TDK munka stb.. ). A kérelmet írásban, a kurzusfelvételi idõszak
végéig kell benyújtani a Szakmai Bizottsághoz. A mentesített hallgató passzív
státuszba kerül, ez jogait tekintve hátrányt nem jelent, de a szakkollégistának
maximum két passzív féléve lehet. A szakkollégiumi tagnévsorban csak az aktív
tagokat tüntettük fel, megjelölve az általuk teljesített vagy felvett kurzust.
A kérvények elbírálásánál a Bizottság figyelembe veszi, hogy passzív hallgatók
száma nem haladja meg az aktív hallgatók 20 százalékát. Felvételi
és elbocsátás a szakkollégiumból A
szakkollégisták felvételérõl, a Szakmai Bizottság javaslatait és véleményét
figyelembe véve, a szakkollégisták által demokratikusan választott Kollégiumi
Bizottság dönt. A leendõ
elsõévesektõl a Szakmai Bizottság motivációs levelet kér, amelyben a leendõ
szakkollégisták feltüntethetik szakmai érdeklõdési körüket, eddigi
eredményeiket, kifejthetik a szakkollégiummal kapcsolatos elvárásaikat, és
leírhatják, hogy miért szeretnének a szakkollégiumi közösség tagjaivá válni. A
felvételi elbírálásánál a motivációs levél
mellett fontos szempont az
egyetemi felvételin elért pontszám (általában a 400 pont feletti eredmény jó
esélyt nyújt a bejutásra). Az országos középiskolai szakmai versenyeken
kiemelkedõen szereplõ hallgatók elõnyt élveznek a felvételi eljárás során, az
OKTV-n döntõbe jutó hallgatók automatikusan felvételt nyernek. (A szakkollégiumba való túljelentkezés az
utóbbi két évben 3-szoros volt) A felsõéves
hallgatók esetében a Szakmai Bizottság értékeli a jelentkezõ hallgatók szakmai
munkáját, tudományos tevékenységét, és javaslatot tesz a Kollégiumi
Bizottságnak. A Kollégiumi Bizottság a szakmai, tudományos és közösségi
tevékenység mellett a tanulmányi átlagot, és indokolt esetben a szociális körülményeket
is figyelembe veszi a felvételi bírálatánál.
Az alapozó kurzust nem teljesítõ felsõéves jelentkezõk esetében a
Szakmai Bizottság szóbeli meghallgatást kezdeményezhet. A
szakkollégista szakkollégiumi tagsága megszüntethetõ, ha a meghatározott minimális
követelményeket nem teljesíti, illetve ha tanulmányi átlaga az utolsó két félév
átlagában jelentõsen romlik, vagy ha a két félév alatt nem teljesít 30
kreditet. A tagság megszüntetésérõl a Szakmai Bizottság elõterjesztése után a
Kollégiumi Bizottság
dönt.
Infrastukturális
adottságok Infrastrukturális
adottságaink megfelelõek. Rendelkezünk
egy 120 fõs nagy elõadóteremmel, 25 fõ befogadására alkalmas szakelõadóval, 3
szakszemináriumi teremmel, filmklubok számára kis mozi teremmel, folyóirat
olvasóval (ahol a Magyarországon megjelenõ szinte valamennyi
társadalomtudománnyal foglalkozó és mûvészeti szakfolyóirat megtalálható), önálló rádió és videó stúdióval, valamint egy 11ezer
kötetes, szisztematikusan fejlesztett, szakszerûen mûködtetett szakkollégiumi
könyvtárral. Terveink
között szerepel a közeljövõben nyelvi stúdió kialakítása. A szakkollégium ezen
kívül rendelkezik tornateremmel, sportpályával, valamint kb. 50 fõ befogadásra
alkalmas kávézóval, amely kiválóan alkalmas kötetlenebb beszélgetések,
vitaestek megrendezésére. A nyolcvanas évek közepétõl elõadásaink, szakmai
beszélgetéseink hanganyagát rögzítettük, a több száz órás hangarchívum
digitalizálása is megtörtént. A társadalomtörténeti és kultúratörténeti
szempontból is rendkívül értékes anyag feldolgozása és közlése rövidesen
megtörténik, és a szakkollégiumi füzetek megfelelõ számai alatt lát majd
napvilágot. |