Füst Milán

1888. július 17. - 1967. július 24.

"Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van."

1888. július 17-én születik meg Budapesten a Hársfa utca 6. sz. házban Fürst Milán Konstantin.

1896. Apja, Fürst Ignác meghal. Anyja (Weisz Jozefa) dohánytõzsdéhez jut a Dohány utca 63. sz. házban. Itt élnek nehéz körülmények között - a trafik mögötti szobában - közel húsz évig. Füst életének egyik legmeghatározóbb, legellentmondásosabb kapcsolata az édesanyjához való viszonya. 1903. Tüdõvérzést kap; utókezelésként egy hónapot tölt Abbáziában. Bár felépül, ettõl kezdve állandó halálfélelemben él, betegségeit aggodalmasan számon tartja.

1904. Elkezdi a naplóírást, melyet 1944-ig, a jegyzetfüzetek eltûnéséig folytat.

1908. Bekapcsolódik a Nyugat indításába; itt jelenik meg elsõ írása Peter Altenbergrõl. Megismerkedik Osvát Ernõvel, "halálos barátjával", akinek kezdetben ösztönzõ, utóbb bénító hatása Füstöt élete végéig kíséri.

1909. A Nyugatban megjelenik elsõ verse (Szétforgácsolt erõk), tanulmánya (Gondolatok vázlata a külsõ és belsõ szemléletrõl), cikke (Szigeti József). A folyóirat rendszeres munkatársa lesz. Kosztolányival, Karinthyval, Tóth Árpáddal, Nagy Zoltánnal, Somlyó Zoltánnal kerül közelebbi barátságba.

1910. Megírja az Aggok a lakodalmon címû sorstragédiáját.

1912. Jogi doktorátust szerez. 1921-ig a fõváros több felsõkereskedelmi iskolájában közgazdaságtant tanít. Szenvedélyes pedagógus.

1914. Megjelenik elsõ kötete, a Változtatnod nem lehet. Egy újsághír alapján megírja a Boldogtalanok címû drámáját, melyet a Nyugat is közöl. Berlinben eléri a darab elõadását, de a háború kitörése elsöpri a bemutatót.

1916 tavaszán meghal édesanyja. Füst az Angyal utcába költözik.

1917. Elkészül a Nevetõk címû elsõ kisregényének elsõ változatával.

1918-1919. A Vörösmarty Akadémia ügyészévé választják, majd részt vesz az Alkotó Mûvészek és Tudományos Kutatók Szövetsége megszervezésében.

1919. Átdolgozott részleteket jelentet meg a Naplóból a (Földi Mihály szerkesztésében megjelenõ) Új Idõk címû folyóiratban. A siker hatására elõfizetõket gyûjt a Napló kiadáshoz, ami évtizedekre egyik legnagyobb ambícióva lett.
Megírja A lázadó címû elsõ egyfelvonásosát.

1920-ben politikai szerepvállalása miatt iskolájában fegyelmi eljárást indítanak ellene; nyugdíjaztatását kéri. Kitanulja a szûcsmesterséget.
Megírja Advent címû kisregényét; megjelenik könyv alakban a Nevetõk.

1921. Az Athenaeum pályázatán elsõ díjat nyer Az aranytál címû kisregényével. Megjelenik második verseskötete, Az elmúlás kórusa; bevezetõ tanulmányt ír Berzsenyi Dániel válogatott verseihez.

1922. Derkovits Gyula illusztrációival megjelenik az Advent. A pozsonyi Tûz több részletet közöl a naplójegyzetekbõl.

1923. Megjelenik könyv alakban a Boldogtalanok; elõ is adják az Írók Színpadán Forgács Rózsi fõszereplésével. Megjelenik a Nevetõk német kiadása.
Feleségül veszi volt tanítványát Helfer Erzsébetet. Hosszú olaszországi nászutat tesznek.

1925-1926. Sorra jelennek meg a Nyugatban egyfelvonásosai (Ákoska; A zongora; Atyafiak és a nõk)

1927. Több éves gyötrelmes munka után befejezi Catullus címû drámáját, melyet a Nyugat közöl.

1928. Súlyos neurózisának kezelésére hat hónapot tölt Baden-Badenben, Georg Grodeck szanatóriumában. A pszichológus rendkívül nagy hatást tesz Füstre, a lélektan területén mesterének tekinti. A kezelésbõl hazatérõben több nagyvárost meglátogat.

1931. Három hét alatt megírja a "férfikorom fényességének" tartott Negyedik Henrik király címû tragédiáját.

1932. Rengeteget fárad a Negyedik Henrik király német fordításának és berlini bemutatásának megszervezésével, amit végül a nácizmus uralomra jutása tesz lehetetlenné.

1933. Megjelenik az Amine emlékezete.
Feleségével meglátogatják Dubrovnikban Déry Tibort, majd a két író hosszabb görögországi utazást tesz.

1934. Írói munkásságának 25 éves jubileumát ünneplik a Zeneakadémián. Megjelennek Válogatott versei.
Feléled a Napló kiadásának terve, megkezdi a jegyzetek átdolgozását.

1935. Elkezdi írni "nagyregényét", A feleségem történetét. A sajátos mondatdallam kidolgozása során negyvenezer oldal vázlatot készít.

1938. Utolsó verse, amely a Nyugatban megjelent: A völgyben.

1940. Megjelenik könyv alakban az Amine emlékezete és a Szakadék. A Szép Szó részletet közöl a Negyedik Henrik királyból, majd - kilenc évvel a megírás után - megjelenik a teljes dráma is.

1942. Hétévi megfeszített munka után befejezi A feleségem történetét. A regény megjelenése csekély visszhangot vált ki.

1943. Újra felvetõdik a Napló kiadásának terve; a Hungária Kiadóval szerzõdést köt és megkezdi a korai jegyzetek - jelentõs - átdolgozását.

1944. március 15. A Napló utolsó bejegyzése. A naplófüzetek és átdolgozott részek eltünése után többé nem készít jegyzeteket, a késõbb - többségében - megkerült anyagról nem vesz tudomást.

1945. A Vércse utcai házukat az ostrom alatt bombatalálat éri; néhány hónapig társbérletben laknak. A nélkülözésben több nyugat-európai és amerikai barátjuk siet segítségükre.

1946. Új lakást kapnak a Párisi utca 6. sz. házban.

1947. Rengeteg elõadást tart, felolvasásokon vesz részt. Többször szerepel a Magyar Rádióban is.

1948. Szabadegyetemi elõadásaihoz emlékezetbõl rekonstruálja elveszett esztétikáját, mely Látomás és indulat a mûvészetben címmel jelenik meg. Lukács György és Korniss Gyula bírálata alapján a budapesti egyetemen az esztétika magántanárává habilitálják.
Szellemek utcája címen megjelenik új verseskötete és Véletlen találkozások címen novelláinak elsõ gyûjteménye.
Kossuth-díjat kap.

1949. Szakadékok címen megjelenteti öt - átdolgozott - kisregényét.

1951. Megkezdi híressé vált elõadásait a budapesti egyetem bölcsészkarán. Shakespeare-elõadásait nagy tanulmányokban is közzé teszi; lefordítja a Lear királyt. (Ez a felajánlása Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjára.)

1953. Súlyosbodó betegségei tolókocsiba kényszerítik; állandó látási, szív, keringési, légzési, emésztési stb. panaszokkal küzd.

1955. Többéves hallgatás után megjelennek új kisregényei, Õszi vadászat címen. Sikerül elérnie Lear-fordításának megjelentetését.

1956. Megjelenik az Emlékezések és tanulmányok.
A forradalmi eseményekben lehetõségei szerint részt vesz: november 2-án az Irodalmi Újságban jelenik meg, s a rádióban is elhangzik az Emlékbeszéd Thukydidész modorában az elesett hõsök sírja felett címû írása. November 4-én a Parlamentbe viteti magát: Hruscsovhoz akar felhívást intézni, melyet négy nyelvre lefordítanak, de beolvasni már nem volt idõ.

1957. Az elveszett Napló gondolati anyagára építve elkészül az Ez mind én voltam egykor címû filozófiai tanmesegyûjteménye.
Megindul munkáinak gyûjteményes kiadása a Magvetõ Kiadónál.
A Rowohlt Verlag-nál megjelenik A feleségem története.

1958. Megjelenik A feleségem története francia kiadása a Gallimard-nál.
Elkészül a Hábi-Szádi kûzdelmeinek könyve. Konstantin úrfi fiatalsága és Zsiráfkönyv címen elbeszélései és meséi jelennek meg a Móra kiadónál.
Hetvenedik születésnapján kitüntetik.
Új lakásba költöznek; a Hankóczy Jenõ 17. sz. alá.

1959. A Boldogtalanok és a Negyedik Henrik király közös kiadása.

1960. Megjelenik A feleségem története lengyelül. Váratlanul nyugdíjazzák az egyetemen.

1961. Öröktüzek címen megjelennek összegyûjtött elbeszélései; befejezi utolsó nagy regényét, A Parnasszus felét.
A feleségem története megjelenik Jugoszláviában.

1962. A Madách Színház Pártos Géza rendezésében bemutatja a Boldogtalanokat.

1963. Hetvenötödik születésnapján szerzõi estje az Irodalmi Színpadon.

1964. Harminchárom évvel megírása után a Madách Színház bemutatja a Negyedik Henrik királyt. (Rendezõ: Pártos Géza; címszerepben: Gábor Miklós)

1965. Irodalmi Nobel-díjra jelölik. Ebbõl az alkalomból interjút készít vele a svéd rádió.

1966. Az életmûkiadás újabb darabja jelenik meg: Drámák. Utószót ír kedves könyvéhez: Dickens Copperfield Dávidjához.

1967. július 24-én meghal. Temetése - akarata szerint - teljes csendben történt.

Az életrajzot írta SZILÁGYI JUDIT